Egy szerdai római vacsorakonferencia összehozta a lelkipásztorokat, üzleti vezetőket, újságírókat és tudósokat, hogy megvitassák, miként lehet közvetíteni az igazságot a mesterséges intelligencia (MI) korában jellemző bizalmatlanság közepette.
Az Acton Intézet, egy vallási alapokon működő kutatóintézet, amely a szabad piacokat és a korlátozott állami beavatkozást támogatja, megrendezte az „Igazság közvetítése az MI korában” című conviviumot: beszélgetést a katolikus média és a világi tudományos élet képviselői között az MI kommunikációs iparra gyakorolt kihívásairól.
A diskurzust Andreas Thonhauser, az EWTN alelnöke és globális ügyekért felelős vezetője, valamint Jenn Lindsay, a római John Cabot Egyetem kommunikációs professzora és a So Fare Films ügyvezető igazgatója vezette.
Jelen volt többek között Andrij Juras, Ukrajna szentszéki nagykövete is.
Az igazság a mai médiakorszakban
A konferencián megvitatott témák között szerepelt az igaz hírek megkülönböztetésének kihívása a hamis információktól. Nyitóbeszédében Thonhauser, aki 2021 óta dolgozik az EWTN-nél, ezt a feladatot úgy jellemezte, mint „áttörni az információs zajon”.
„Az MI korában a kommunikáció maga az igazság, ami nem mindig egyszerű, ha belegondolunk, mennyi zaj van már most is, és az MI kiváló eszköz a kommunikáció ilyen fajtájának további generálására, hogy még nagyobb legyen a zaj,” mondta Thonhauser.
A résztvevők az előadókat hallgatják az „Igazság közvetítése az MI korában” című konferencián, melyet az Acton Intézet szervezett 2026. október 15-én Rómában. | Fotó: Ishmael Adibuah/EWTN News
„Az MI kihívást jelenthet számunkra is, akik a kommunikáció befogadóiként, a közönségként vagyunk jelen,” tette hozzá.
Lindsay szerint az igazmondás központi szerepet játszik a filmek történetmesélésében, még az MI-manipuláció közepette is.
„Az igazságnak már így is furcsa státusza van a dokumentumfilmes mesélésben,” mondta Lindsay nyitóbeszédében. „Valójában ez a dokumentumfilmes mesélés meghatározása: a valóság kreatív kezelése.”
„Már most is a stratégia és a manipuláció számos rétegével foglalkozunk. Az MI felerősíti az ehhez kapcsolódó kérdéseket, de ez semmi újat nem jelent.”
Optimizmus vagy pesszimizmus az MI-vezérelt jövőben?
A konferencián egy másik megvitatott kérdés az volt, hogy az MI korában optimistán vagy pesszimistán kell-e tekinteni a jövőre.
Lindsay, aki 2018 óta tanít a John Cabot Egyetemen, azt mondta, úgy véli, a világ „biztonságosabb helyen van”, amint az emberek egyre inkább választják, hogy nem használják az MI-t az erőfeszítés elkerülése érdekében, különösen a diákok körében.
Jenn Lindsay, a John Cabot Egyetem kommunikációs professzora és a So Fare Films ügyvezető igazgatója beszél az „Igazság közvetítése az MI korában” című konferencián, amelyet az Acton Intézet szervezett 2026. október 15-én Rómában. | Fotó: Ishmael Adibuah/EWTN News
„Úgy érzem, biztonságosabb helyen vagyunk,” mondta Lindsay. „Egy éve nagyon pesszimista voltam, mert egyetemi oktatóként azt láttam, hogy az MI-vel elkövetett csalás és plágium aránya az egekben volt. Örömmel jelenthetem, hogy ez csökken; úgy tűnik, hogy a fiatalok körében csökken a népszerűsége.”
Thonhauser válaszként elismerte az MI számos előnyét a globális fejlődés szempontjából, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az emberi tapasztalat még mindig számítani fog, idézve XIV. Leó pápa *Magnifica Humanitas* enciklikáját.
„Az MI figyelemre méltó, és nagyban segít a munkánkban is,” mondta Thonhauser. „Egyetértek XIV. Leó pápával, hogy az MI nem semleges, de mi az, ami valaha is teljesen semleges lenne? Rajtunk múlik, hogy úgy szabályozzuk, hogy az az embert szolgálja és a jövő szempontjából segítséget nyújtson.”
„Úgy vélem, nagyon fontos lesz, hogy az emberi elem megmaradjon a kommunikációban, és segítsen eligazodni abban, mi az, ami releváns, minek van értelme, és végül mi az igaz.”