„Értjük-e még az igazságot?” – Római konferencia a bizalomról a mesterséges intelligencia korában

Rómában vacsorakonferenciát rendeztek egyházi személyek, üzleti vezetők, újságírók és tudósok részvételével, hogy megvitassák, miként lehet az igazságot közvetíteni a bizalmatlanság idején, a mesterséges intelligencia (MI) korában.

Az Acton Intézet, egy vallási alapokon álló kutatóintézet, amely a szabad piacokat és a korlátozott állami szerepvállalást támogatja, tartotta „Az igazság közlése az MI korában” című összejövetelét: ez olyan eszmecsere volt katolikus médiaszereplők és a világi akadémiai szféra képviselői között, amelyben az MI által a kommunikációs ágazat elé állított kihívásokat vitatták meg.

A beszélgetést Andreas Thonhauser, az EWTN alelnöke és nemzetközi ügyekért felelős vezetője, valamint Jenn Lindsay, a római John Cabot Egyetem kommunikációs professzora és a So Fare Films vezérigazgatója vezette.

A résztvevők között jelen volt Yurash Andrii Vasyliovych, Ukrajna szentszéki nagykövete.

Az igazság a modern média korszakában

A konferencián többek között a megbízható hírek és a hamis információk megkülönböztetésének nehézsége is szóba került. A 2021 óta az EWTN-nél dolgozó Thonhauser nyitóbeszédében ezt a kihívást a zajon való áttörésként jellemezte.

„Az MI korában a kommunikáció maga az igazság, ami nem is olyan egyszerű, ha belegondolunk, hogy már most mennyi zaj van odakint, és az MI egy csodálatos eszköz arra, hogy még több ilyen típusú kommunikációt hozzon létre és növelje ezt a zajt” – mondta Thonhauser.

A résztvevők az Acton Intézet által Rómában szervezett „Az igazság közlése az MI korában” című konferencián. | Fotó: Ishmael Adibuah/EWTN News

„Az MI kihívást jelenthet számunkra is, akik egyúttal a közönség, vagyis a kommunikáció befogadói vagyunk” – tette hozzá Thonhauser.

Lindsay szerint az igazságközlés a filmek elbeszélésének központi eleme, még az MI manipulációja közepette is.

„Az igazságnak már most is furcsa státusza van a dokumentumfilmes történetmesélésben” – mondta Lindsay nyitóbeszédében. „Valójában ez a dokumentumfilmes történetmesélés definíciója: a valóság kreatív kezelése.”

„Már most is a stratégia és a manipuláció számos rétegével foglalkozunk. Az MI erősíti ennek megkérdőjelezését, de ez nem új dolog.”

Optimizmus vagy pesszimizmus az MI által alakított jövőben?

A konferencián felmerült az a kérdés is, hogy az MI korában optimistának vagy pesszimistának kell-e lenni.

Lindsay, aki 2018 óta tanít a John Cabot Egyetemen, úgy vélte, hogy biztonságosabb helyen vagyunk, mivel egyre többen – különösen a diákok – úgy döntenek, hogy nem használják az MI-t a saját erőfeszítéseik megspórolására.

Jenn Lindsay, a John Cabot Egyetem kommunikációs professzora és a So Fare Films vezérigazgatója beszél az Acton Intézet által szervezett „Az igazság közlése az MI korában” című római konferencián. | Fotó: Ishmael Adibuah/EWTN News

„Úgy érzem, hogy biztonságosabb helyen vagyunk” – mondta Lindsay. „Egy éve még nagyon pesszimista voltam, mert egyetemi oktatóként a csalás és a plágium aránya [az MI használatával] az egekben volt. Örömmel jelenthetem, hogy csökken; úgy tűnik, a fiatalabbak körében csökken a népszerűsége.”

Thonhauser válaszában elismerte az MI számos előnyét a globális fejlődés szempontjából, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az emberi tapasztalat továbbra is fontos marad, és példaként említette XIV. Leó pápa *Magnifica Humanitas* enciklikáját.

„Az MI figyelemre méltó, és munkánkban is nagy segítségünkre van” – mondta Thonhauser. „Egyetértek XIV. Leó pápa megállapításával, hogy nem semleges, de mi az, ami valaha is az lenne? Rajtunk múlik, hogy úgy szabályozzuk, hogy az az embert mint embert segítse, és a jövő szempontjából is hasznos legyen.”

„Valóban fontosnak tartom, hogy az emberi elem megmaradjon a kommunikációban, és segítsen eligazodni abban, mi releváns, mi értelmes és végül mi igaz.”