Az Amerikai Tüdőegyesület és a Katolikus Orvosi Szövetség (CMA) képviselői XIV. Leó pápa tüdőrákjának lehetséges kiváltó okairól és a kezelési lehetőségekről beszéltek.
Dr. Jeff McGovern tüdőgyógyász és dr. Juanita Mora, az Amerikai Tüdőegyesület szóvivője az EWTN News Nightly október 14-i adásában értékelték a Szentatya egészségi állapotát a műtét után. Az október 13-i beavatkozás során eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét, és megerősítették a tüdőadenokarcinóma diagnózisát.
„Ez a tüdőrák leggyakoribb oka a dohányzók és a nem dohányzók körében” – mondta McGovern, a CMA tagja az adenokarcinómáról. Hozzátette: „a kezelések a mérettől függően eltérőek lehetnek”, és a tüdő alsó részének műtéti eltávolítása mellett kemoterápiát, immunterápiát vagy sugárkezelést is magukban foglalhatnak.
Szerkesztői pontosítás: Az adenokarcinóma nem a tüdőrák kiváltó oka, hanem a nem kissejtes tüdőrák egyik szövettani altípusa. Az NCI ismertetője külön felsorolja ezt a daganattípust és a betegség kockázati tényezőit.
McGovern elmondta: a pápa további kezelése a szövettani vizsgálat eredményétől függ majd. Ez megmutatja a daganat stádiumát, valamint azt, hogy az elváltozás körülhatárolt maradt-e, vagy más területekre is átterjedt.
A szövettani vizsgálat „általában néhány napot vesz igénybe”, olykor ennél is tovább tart – mondta. Ugyanakkor megjegyezte: mivel a beteg a Szentatya, „arra számítok, hogy a szövettani eredmény a szokásosnál jóval hamarabb rendelkezésre áll”.
„A lehető legkedvezőbb esetben, ha a daganat körülhatárolt, a további teendő félévente egy CT-vizsgálat, majd nagyjából két-három év után évente egy vizsgálat lenne. Ez lenne a kezelés, ez volna az ideális helyzet a Szentatya számára” – mondta.
A katolikus Mora, aki a pápa szülővárosából, Chicagóból származik, úgy fogalmazott: ha a szövettani lelet szerint a daganat nem terjedt tovább, a túlélési arány 80–90 százalék.
A magyar szerkesztőség megjegyzése: A fenti 80–90 százalékos arány Mora állítása arra az esetre, ha a daganat nem terjedt tovább. Az idézett forrás nem adja meg a túlélés időtávját, a pontos stádiumot, az alapul vett betegcsoportot vagy a számadat tudományos forrását. Az arány ezért nem tekinthető a tüdőrák általános prognózisának vagy XIV. Leó pápa személyes túlélési esélyére vonatkozó becslésnek. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet Understanding Cancer Prognosis című tájékoztatója szerint a kilátások többek között a daganat típusától, stádiumától, a beteg általános állapotától és a kezelésre adott választól függenek; a túlélési mutatók meghatározott időszakra és betegcsoportokra vonatkoznak, és nem jósolják meg pontosan egy adott ember betegségének kimenetelét. Az NCI-hivatkozás e korlátokat magyarázza; a fenti 80–90 százalékos számadatot nem támasztja alá. Az esetleges terjedés határozza meg, „kap-e kemoterápiát, sugárkezelést, vagy szüksége lesz-e olyan immunterápiára, amely pontosan a daganat pozitívnak bizonyuló biomarkereihez igazodik”.
Mora szerint a Szentatya „aktív ember”: teniszezik, és jó formában tartja magát. „Hetvenegy éves, egészséges, erős férfi. Ez szól Leó pápa mellett” – mondta.
„Tudjuk, hogy bizonyos vírusos légúti fertőzések nagyobb kockázatot jelentenek majd számára” – fogalmazott. „Ezért fontos, hogy megkapja a Covid–19 és az influenza elleni oltást, valamint – azok esetében, akiknek az ajánlott – az RSV elleni oltást.”
Az utazással kapcsolatban Mora elmondta: az orvosok úgy ítélhetik meg, hogy véralvadásgátló kezelésre van szüksége a vérrögök kialakulásának kockázata miatt, különösen a hosszú repülőút során. A légúti vírusfertőzések kockázatára is kitért.
Számokban: a tüdőrák hatása
„Két és fél percenként diagnosztizálnak valakinél tüdőrákot” – mondta Mora. „Az Egyesült Államokban évente 238 000 embert veszítünk el tüdőrák miatt. Mind a férfiak, mind a nők körében ez a daganatos halálozás első számú oka az Egyesült Államokban.”
Szerkesztői pontosítás: Az idézetben szereplő évi 238 000 haláleset nem felel meg az Amerikai Ráktársaság 2026-os becslésének: az ACS az Egyesült Államokban 124 990 tüdőrák miatti halálesetet és 229 410 új tüdőrákos megbetegedést becsül 2026-ra. A halálesetek és az új diagnózisok száma két külön mutató.
A dohányzás mellett Mora a tüdőrák több más kiváltó tényezőjét is kiemelte. Köztük a radont, ezt a „színtelen, szagtalan gázt, amely a talaj, az otthonunk vagy a falak repedésein keresztül szivároghat be”, továbbá az ózonszennyezést és a szálló por okozta légszennyezést.