Robert Barron, a minnesotai Winona-Rochester püspöke ezen a héten élesen bíráló nyilatkozatot adott ki az általa „értelmetlennek” nevezett, egy német katolikus intézménnyel kapcsolatos vitáról, amelytől 2025-ben díjat kapott.
Barron 2025 júliusában Münsterben vette át a Josef Pieper-díjat; ez a döntés katolikus csoportok és politikai szervezetek tiltakozását váltotta ki. A tiltakozók egyebek mellett azzal bírálták a püspököt, hogy „kirekesztő identitáspolitikát” támogat.
A katholisch.de német hírportál október 21-én arról számolt be, hogy Barron 2025-ös díjazásának „még mindig vannak következményei”. A portál szerint a Josef Pieper Alapítvány „elismerte hibáit” a vita kezelésében; az alapítvány állítólag egy „Barronról és teológiájáról” szóló konferenciát is előkészít.
Barron egy az X-en október 22-én közzétett nyilatkozatában így viccelődött: „Jaj, de szívesen részt vennék ezen a vitán. De eléggé biztos vagyok benne, hogy arra az estére már van egy MAGA-gyűlésem, amelyen részt kell vennem…”
„Ha bárki kételkedne abban, hogy a német katolikus akadémiai világ bohózatszerű jelentéktelenségbe süllyedt, ne keressen tovább, mint ennél az értelmetlen és felpumpált »vitánál«” – írta a Chicagóban született főpap.
Díjának átvétele miatti „tiltakozást” bírálva azt mondta, hogy az „25, kedvetlenül táblákat tartó hetvenen felüliből és a Münsteri Egyetem teológiai karának egy nyilatkozatából” állt.
A püspök a kari nyilatkozatot „egyetemi alapképzési szintű kifinomultságúnak” nevezte, amely „semmiféle jelét nem mutatta annak, hogy szerzői akár csak a legcsekélyebb mértékben is ismernék a munkásságomat”.
A püspök, aki szóvivőjén keresztül október 23-án nem válaszolt azonnal egy kommentárkérésre, azt is felvetette, hogy a német alapítvány névadója, Josef Pieper „forog a sírjában” a vita miatt. Az alapítvány sem válaszolt azonnal az EWTN News kommentárkérésére.
A Josef Pieper-díj a német katolikus filozófus (1904–1997) örökségét méltatja, aki a tomista filozófiáról írt közérthető írásairól, valamint a szabadidővel, a szemlélődéssel, illetve a hit és az értelem kapcsolatával kapcsolatos meglátásairól volt ismert.
A 2025 júliusi vita közepette Stefan Oster, a bajorországi Passau püspöke védelmébe vette Barront, miközben élesen elítélte azt, amit a bajor püspök németországi „bézs katolicizmusnak” nevezett.
Érvelése szerint az országban „egy nagyrészt jól finanszírozott, megalkuvó katolicizmus” honosodott meg, amely „lényegében elvesztette lelki erejét és vonzerejét”.

