Az ottawai elesettekért bemutatott szentmise azok előtt tiszteleg, akik a szabadságért „a legnagyobb árat fizették”

„A béke erőteljes szimbóluma a pusztító háború évei után.”

Így jellemezte Scott McCaig püspök a compiègne-i fegyverszünetet, azt a nemzetközi megállapodást, amely 1918-ban véget vetett az első világháború harcainak.

A megállapodást, amelyet 1918. november 11-i fegyverszünetként is ismernek, azon a napon írták alá a compiègne-i erdőben, miközben az utolsó harcok helyi idő szerint délelőtt 11 óráig folytatódtak.

McCaig szerint az aláírás dátumának és időpontjának jelképes egybeesése — amely annak az évnek a 11. hónapja 11. napjának 11. órájában történt — különös jelentőséget kapott az elhúzódó globális konfliktus brutalitását követően.

„Idővel [Kanadában] ez a nap nemcsak az első világháborúban elhunytak, hanem valamennyi olyan kanadai katona tiszteletére is szolgált, akik a későbbi háborúkban és katonai konfliktusokban szolgáltak és életüket áldozták” — mondta McCaig.

A főpap, aki a Kanadai Katonai Ordinariátus püspöke, ezen a héten az elesettekért bemutatott szentmisével emlékezik meg erről az alkalomról, amelyet november 11-én tartanak az ottawai Notre-Dame-székesegyház-bazilikában.

McCaig elmondta, hogy a szentmisét „az elhunytakért mutatják be, különösen azokért, akik háborúkban, Isten és hazájuk szolgálatában haltak meg, valamint az elhunyt veteránokért”.

„Bemutatjuk a szent áldozatot, és imádkozunk értük, hálával azért az áldozatért, amelyet szabadságaink megvédelmezéséért és azok felszabadításáért hoztak, akiket országaik jogellenes lerohanása elnyomott” — mondta.

A püspök szerint a megemlékezés sok évre tekint vissza, bár egy időben elhagyták az ottawai kenotáfiumnál tartott országos megemlékezés napi ünnepség javára.

McCaig ugyanakkor elmondta, hogy a kormány az utóbbi időben „egyre szigorúbb korlátozásokat vezetett be az imádsággal kapcsolatban, egészen addig, hogy teljesen megtiltott minden Istenre való utalást”.

A katonai ordinariátus ezt követően újra bevezette az emlékező szentmisét. Az idei lesz a negyedik ilyen szentmise, és „a résztvevők száma évről évre növekszik” — mondta McCaig.

A Kanadai Háborús Múzeum szerint mintegy 61 000 kanadai vesztette életét az első világháború során, bár más kormányzati adatok szerint ez a szám akár 66 000 is lehet.

A kormány szerint a kanadaiak háborús erőfeszítésekhez való hozzájárulása „külön kanadai aláírást eredményezett a versailles-i békeszerződésen”, azon a békeszerződésen, amely 1919 júniusában hivatalosan véget vetett a hadiállapotnak.

McCaig elmondta, hogy az elesettekért bemutatott szentmise továbbra is kedvező fogadtatásban részesül.

„Sok szolgálatban lévő katona, veterán és családtag fejezte ki mélységes megbecsülését az elesettekért bemutatott szentmise iránt” — mondta. „Néhányukat mélyen megérinti a szentmise, amikor a csatában elesett barátaikra emlékeznek.”

„Tiszteleg azok előtt, akik a legnagyobb árat fizették az általunk élvezett szabadságjogokért, nem utolsósorban a vallásszabadságért” — mondta.