Az EWTN News elmagyarázza: mi az a vallásszabadság helyreállításáról szóló törvény?

A St. Louis-i Főegyházmegye ebben a hónapban pert indított a szövetségi kormányzat és több más alperes ellen olyan intézkedések miatt, amelyek állítása szerint akadályozzák a bevándorlási őrizetben lévő katolikusokat a szentségek, köztük az Eucharisztia vételében.

Az amerikai szövetségi kerületi bíróságon benyújtott kereset többek között azt állította, hogy a kormányzat megsérti a vallásszabadság helyreállításáról szóló szövetségi törvényt (Religious Freedom Restoration Act, RFRA) azzal, hogy nem engedi a lelkipásztorokat az amerikai Bevándorlási és Vámhivatal által fogva tartottakhoz. Egy börtöntisztviselő állítólag azt javasolta, hogy a papok „egy műanyag zacskóban adják át az Oltáriszentséget egy börtönőrnek, aki aztán eljuttathatja a fogvatartotthoz”.

A vallásszabadság helyreállításáról szóló törvényre rendszeresen hivatkoznak szövetségi perekben azok, akik szerint a kormányzat túlzott terhet ró vallásgyakorlásukra. De hogyan működik ez a több mint harmincéves törvény, és pontosan hogyan védi a vallásszabadságot az Egyesült Államokban?

A kormányzat nem róhat „jelentős terhet” a vallásgyakorlásra

A pártok közötti egyetértés ritka példájaként a szövetségi törvényt 1993-ban terjesztették elő, az amerikai Képviselőház egyhangúlag, a Szenátus pedig szinte egyhangúlag fogadta el, majd az akkori elnök, Bill Clinton írta alá.

A törvény elfogadásának egyik fő ösztönzője az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának az Employment Division kontra Smith ügyben hozott ítélete volt. Az 1990-es döntés kimondta: Oregon megtagadhatja a munkanélküli-ellátást két őslakos lakostól, akiket azért bocsátottak el, mert vallási szertartás során peyote-ot fogyasztottak.

A polgári szabadságjogokat és a vallási jogokat védő szervezetek széles körének felháborodása nyomán a Kongresszus kidolgozta és elfogadta a törvényt. Clinton az aláíráskor úgy fogalmazott: a jogszabály „visszaállít egy olyan mércét, amely jobban védi minden amerikai vallásgyakorlását, bármely hithez tartozzék is”.

A törvény előírja, hogy a kormányzat általában „nem róhat jelentős terhet egy személy vallásgyakorlására”, még akkor sem, ha a teher „általánosan alkalmazandó szabályból” ered.

A rendelkezés ugyanakkor lehetővé teszi az ilyen terheket, ha a kormányzat bizonyítja, hogy a korlátozás „kényszerítő erejű kormányzati érdeket szolgál”, és e cél elérésének „legkevésbé korlátozó eszköze”.

Matt Sharp, az Alliance Defending Freedom vezető jogtanácsosa és közpolitikai alelnöke az EWTN Newsnak elmondta: a rendelkezés „a kormányzatra hárítja a felelősséget” annak bizonyításáért, hogy intézkedései nem sértik a törvényt.

„A kormányzatnak be kell mutatnia, hogy kényszerítő erejű indoka van” valamire, ami terheli valakinek a vallásszabadságát – mondta Sharp. „Nem elég annyit mondania: »Nekünk tetszik ez a törvény.« A legmagasabb rendű kormányzati érdeknek kell fennállnia, például a nemzetbiztonságnak vagy a közbiztonságnak.”

Az Alliance Defending Freedom az évek során számos RFRA-pert kezelt. Ezek közé tartozott a Conestoga Wood Specialties kontra Burwell ügy, amelyet egy mennonita keresztény család indított, azt állítva, hogy az Obama-kormányzat fogamzásgátlókra vonatkozó kötelező biztosítási előírása megsértette a szövetségi vallásszabadsági törvényt.

A család végül megnyerte a pert: az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy a szövetségi kormányzat megsértette az RFRA-t, amikor arra kötelezte a családot, hogy vállalkozása biztosításain keresztül fedezze a fogamzásgátlókat.

Sharp ugyanakkor elismerte: a rendelkezés sohasem jelentett olyan törvényt, amely szerint „a vallás automatikusan győz”.

„Kétségtelenül kedvezőbbé és védelmezőbbé teszi [az amerikai jogot] a vallás számára” – mondta. Egyes esetekben azonban a vallási alapon kifogást emelők nem járnak sikerrel, ahogyan az az őslakos koalíció sem, amely az RFRA alapján perelt egyik szent helye védelméért, de 2025-ben elveszítette az ügyet a Legfelsőbb Bíróságon.

A Szegények Kis Nővérei közösség eközben részben a vallásszabadság helyreállításáról szóló törvényre hivatkozik a fogamzásgátlók kötelező biztosítási fedezetével kapcsolatos, tizenöt éve tartó küzdelmében.

Bár a törvény alkalmazása olykor vegyes eredményt hoz, a vallásszabadság védelme az elmúlt években folyamatosan erősödött az Egyesült Államokban. Eddig összesen harminc állam fogadta el a vallásszabadság helyreállításáról szóló szövetségi törvény valamely változatát vagy ahhoz hasonló jogszabályt.

Sharp szerint az RFRA megköveteli a kormányzattól, hogy amikor beavatkozik a vallásgyakorlásba, azt „szűkre szabott” módon, „a lehető legkisebb” teherrel tegye.

„Ez komoly bizonyítási teher – mondta. – A gyakorlatban rendkívül fontosnak és hasznosnak bizonyult a hívő emberek számára.”