Ausztrália rabszolgaság elleni küzdelemért felelős vezetője, aki „országos éllovasként” méltatta a katolikusokat, elégtelennek tartja a reformokat

Ausztrália rabszolgaság elleni biztosa, aki országos éllovasnak nevezte a katolikus intézményeket a modern rabszolgaság elleni küzdelemben, úgy véli: a kényszermunkával szemben javasolt új szankciók nem mennek elég messzire.

Chris Evans azt követelte, hogy a nagyvállalatokat törvény kötelezze az ellátási láncaikban tapasztalható kizsákmányolás felszámolására.

Egy csütörtökön közzétett tanulmányban Evans úgy becsülte, hogy Ausztrália évente mintegy 17,4 milliárd dollár, azaz 25 milliárd ausztrál dollár értékben importál olyan árukat, amelyek előállításához kényszermunkát használhattak – számolt be október 16-án a Sydney Morning Herald.

Az ausztráliai katolikus egyház kiemelt ügyként kezeli a kérdést. A főegyházmegye tájékoztatása szerint Anthony Fisher sydney-i érsek rabszolgaság elleni munkacsoportot hozott létre, hogy irányítsa az Egyház válaszát az Ausztráliában jelen lévő modern rabszolgaságra. A munkacsoport a katolikus iskolák, egyetemek, szociális, egészségügyi és idősgondozó intézmények ellátási láncaiban segíti a modern rabszolgaságról szóló törvény betartását, emellett a plébániák és intézmények munkatársait is képzi a lehetséges áldozatok felismerésére és támogatására.

A Sydney Catholic Business Network 2025. november 13-i ebédjén felszólaló Evans méltatta a katolikus főpásztort.

Kijelentette, hogy az érsek „példamutató vezető szerepet töltött be ebben az ügyben”, hiszen támogatta az Australian Catholic Anti-Slavery Network hálózatot, és létrehozta a Domus 8.7 kezdeményezést.

„Az Australian Catholic Anti-Slavery Network és a Domus 8.7 révén a katolikus intézmények országos éllovassá váltak a modern rabszolgaságról szóló törvény végrehajtásában” – mondta akkor Evans.

A 2018-as törvény értelmében a nagy ausztrál vállalatoknak jelentést kell készíteniük a működésükben és ellátási láncaikban felmerülő modern rabszolgaság kockázatairól, de jogilag nem kötelesek fellépni ezek ellen. Evans a törvény tervezett átfogó felülvizsgálata keretében ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni.

A szövetségi kormány júliusban bejelentette, hogy bűncselekménnyé tenné, ha egy vállalat elmulasztja megelőzni a modern rabszolgaságot, a meglévő jelentéstételi szabályokat megszegő vállalkozásokkal szemben pedig polgári jogi szankciókat vezetne be.

„A kormány bejelentése egyértelmű jelzés: a modern rabszolgaság súlyos bűncselekmény, és ennek megfelelően kell kezelni” – mondta Evans.

Négypontos javaslata kötelező átvilágítási kötelezettségeket írna elő a nagyvállalatok és a szövetségi kormány számára, büntetőjogi szankciókkal sújtaná a súlyos jogsértéseket, jogot biztosítana az áldozatoknak arra, hogy bíróságon követeljenek kártérítést, és megerősítené az éves jelentéstételt.

„Az ausztrálok nem akarják, hogy kényszermunkával készüljenek az általuk viselt ruhák vagy az általuk fogyasztott élelmiszerek” – mondta Evans. „Elvárják, hogy a kormány és a vállalkozások felelősséget vállaljanak és cselekedjenek.”

Az üzleti érdekképviseletek ellenállást tanúsítanak. A Herald szerint az ausztrál ásványipari tanács, a Minerals Council of Australia vezetője, Tania Constable úgy véli, vannak jobb módjai is a probléma kezelésének annál, mint hogy vállalatvezetőket más cégek cselekedetei miatt büntetőjogi szankciókkal fenyegetnek. A Business Council of Australia szintén aggályokat fogalmazott meg.

XIV. Leó pápa határozottan felszólalt az emberkereskedelem ellen. A február 8-án, Szent Bakhita Jozefina ünnepén tartott, az emberkereskedelem elleni imádság és figyelemfelhívás világnapjára írt üzenetében a pápa megismételte „az Egyház sürgető felhívását, hogy szálljunk szembe ezzel az emberiség elleni súlyos bűncselekménnyel, és vessünk véget neki”.

„A tudatosság képessé tesz bennünket arra, hogy felismerjük a kizsákmányolás rejtett mechanizmusait lakókörnyezetünkben és a digitális térben” – írta.