A mexikói egyház tanácskozást tart a heves üldözés elfeledett időszakáról

„Nagyon fontosnak látszik, hogy teljesen megismerjük ezt a történelmet, amelyet kitöröltek Mexikó történelemkönyveiből” – jelentette ki Héctor Mario Pérez Villarreal püspök, a Mexikói Püspöki Konferencia főtitkára, amikor az ezen a héten Mexikóvárosban zajló „Száz éve kezdődött a cristero ellenállás” című konferencián való részvételre buzdított.

Az október 14–16-i rendezvény előtti sajtótájékoztatón Pérez Villarreal, aki egyúttal a Mexikóvárosi Főegyházmegye segédpüspöke is, elmondta: az országban átélt, Cristiada vagy cristero háború néven ismert vallási konfliktus századik évfordulóján „nem az esemény tragikumát, az erőszakot vagy a háborút ünnepeljük, hanem oly sok mexikói hívő tanúságtételére emlékezünk”.

„Mexikóiak, elsősorban világi hívek keltek hitük, önmaguk, valamint annak a lehetőségnek és szabadságnak a védelmére, hogy kifejezhessék azt, amiben hittek” – jegyezte meg.

A főpásztor felidézte, hogy a mexikói katolikusok a 20. század első felében „olyan helyzettel szembesültek, amelyben a törvény egyértelműen megsértett egy alapvető jogot: a hit és a vallásgyakorlás szabadságához való jogot”.

Az Egyház és a mexikói állam közötti, a 19. század második felére visszanyúló feszültségek fokozódása közepette 1926-ban tört ki a Cristiada néven ismert fegyveres felkelés: az ország különböző részein katolikusok fogtak fegyvert a polgári hatóságok ellen.

A konfliktus az úgynevezett Calles-törvény összefüggésében bontakozott ki. A törvény az év július 31-én lépett hatályba, és súlyosan korlátozta a nyilvános istentiszteletet és a katolikusok vallási életét.

Pérez Villarreal hangsúlyozta, hogy a mexikói és más országokból érkező szakértőket felvonultató konferenciával „nem az erőszak bármely formáját akarjuk igazolni; az igazságot szeretnénk mélyebben megismerni”.

Mint mondta, az ilyen események „segítenek tárgyilagosan, nem pedig az ideológia szemüvegén keresztül nézni a valóságot”, lehetővé téve, hogy „szabadabb Mexikóban éljünk”.

Leszögezte továbbá: a konfliktus „nem a papság elleni támadás volt, hanem egy egész nép vallásszabadsága elleni támadás”, és hangsúlyozta, hogy erről az alapvető jogról az állam nem döntheti el, megadja-e vagy sem.

„Az egyetemes jogokat az állam nem adományozza, hanem biztosítja” – jegyezte meg.

A Mexikói Püspöki Konferencia (spanyol rövidítéssel CEM), a Mexikói Pápai Egyetem (spanyol rövidítéssel UPM) és a Mexikói Egyháztörténeti Társaság közös rendezvényén a mexikóvárosi Guadalupei Szűzanya-bazilika Plaza Mariana területén, valamint az UPM előadótermében tartanak előadásokat.

Juan Carlos Casas García atya, az UPM Egyháztörténeti Tanszékének és a CEM Történeti és Művészeti Osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a katolikus ellenállás „több volt fegyveres felkelésnél”.

Elmagyarázta: „békés ellenállást is tanúsítottak azok a katolikusok, akiknek jogait olyan törvénykezés sértette meg, amely nyíltan korlátozta országunkban a vallásszabadságot és a Katolikus Egyház tevékenységét”.

Mint mondta, a konferencia célja, hogy „teljesebbé és szélesebbé tegye Mexikó e történelmi fejezetének megértését”, egy „ellentétekkel, fénnyel és árnyékkal egyaránt” jellemezhető történetét.

A pap megjegyezte: „miközben elismerjük, hogy történelmünk fájdalmas időszakáról van szó, ez egyben olyan történelmi epizód is, amely tele van a hit és a hűség el nem felejthető tanúságtételeivel”.

A konferencia személyesen, valamint a CEM közösségi médiafelületein és a Mexikói Pápai Egyetem közösségi médiafelületein is követhető.

Ez az írás először az EWTN News Español felületén jelent meg. Magyar fordítását és átdolgozását az EWTN magyar nyelvű szerkesztősége készítette.