WINNIPEG, Manitoba, Kanada — Ha valakit katolikusként nevelnek az Egyesült Államokban, 75%-os eséllyel felnőttként már nem lesz katolikus — vagy továbbra is katolikus lesz, de szinte soha nem jár szentmisére.
Ryan Burge, az amerikai politikatudós, aki az amerikai élet vallásosságával kapcsolatos kutatásokra szakosodott, ezeket és más megállapításokat tett közzé Graphs About Religion. című honlapján.
Az Egyesült Államok Általános Társadalmi Felmérésének és a Pew Vallási Tájkép Felmérésének adatait felhasználva Burge megállapította, hogy 2024-ben a katolikusként nevelkedett amerikaiak csaknem háromnegyede vagy már nem volt katolikus, vagy katolikusként azonosította magát, de soha vagy ritkán járt szentmisére.
Hogyan viszonyul ehhez Kanada?
A kanadai katolikusok jobban megőrzik identitásukat, mint az amerikaiak, de hitük gyakorlása hasonló ahhoz, ami az Egyesült Államokban történik – mondta Sarah Wilkins-Laflamme, aki szociológiát tanít, és a kanadai vallásosságot kutatja az ontariói Waterloo Egyetemen.
„A katolikus identitás fontos, és Kanadában sokan megőrzik, de sokak számára a vallásgyakorlat az 1990-es években kezdett eltűnni” – mondta. „Ez minden bizonnyal igaz Quebecben, de kisebb mértékben Kanada többi részén is.”
Wilkins-Laflamme szerint kutatásai azt mutatják, hogy a katolikusok megtartási aránya magasabb Kanadában, de ez többnyire kulturális kifejeződésként jelenik meg.
Ezek olyan emberek, akik „értékelik a katolikus identitást, és ezt szorosan összekapcsolják családi örökségükkel, esetleg regionális és nemzeti identitásukkal, mint Quebecben” – mondta.
„De nagyrészt nincs gyakorlati kapcsolatuk az Egyházzal. Nem igazán kedvelik az Egyházat. És valójában egyik irányelvével sem értenek egyet.”
Ezek a katolikusok különleges alkalmakkor vagy ünnepeken, például karácsonykor vagy húsvétkor elmehetnek istentiszteletekre. Nagyrészt „nagyon elszakadtak az intézménytől, de most már még ez is eltűnőben van” – mondta.
Quebecben a katolikusoknak mindössze 10%-a mondja, hogy „bármilyen rendszerességgel, nemhogy hetente” gyakorolja vallását – tette hozzá Wilkins-Laflamme, megjegyezve, hogy Kanada többi részén „ennél nem sokkal magasabb” ez az arány.
Összességében a kanadai katolikusok jól megőrzik katolikus identitásukat, de vallásgyakorlatukat nem – állapította meg.
„Ez olyan, hogy igen, van valamennyi vallás, talán néhány homályos istenhit. De lényegében kulturális identitásról, a családi örökséghez való kötődésről van szó. És még ez is csökken Kanadában, bár nem olyan mértékben, mint az Egyesült Államokban” – mondta.
Wilkins-Laflamme szerint a visszaesés egyik oka az, hogy a katolikus szülők nem nevelik gyermekeiket a hitben.
„A szülők talán azt mondják, hogy katolikusok, de ha nem törődnek azzal, hogy katolikusként neveljék gyermekeiket, akkor a gyerekek nem vallásosként fognak emlékezni gyermekkorukra” – mondta. „Egyszerűen úgy fognak tűnni, mint akik születésüktől fogva nem vallásosak, és nem vallásosan nevelkedtek.”
Megfigyelése szerint míg a Katolikus Egyház korábban nyerhetett a bevándorlásból, a szövetségi kormány most korlátozza az újonnan érkezők számát. „Így lehet, hogy a jövőben nem származik majd annyi ebből a forrásból, és a születési arányuk meglehetősen alacsony. Elöregednek” – mondta.
Joel Thiessen az albertai Calgaryban működő Ambrose Egyetemen szociológusként kutatja a vallást, és a Virágzó Gyülekezetek Intézetének igazgatója. Egyetértett Wilkins-Laflamme-mal.
„Úgy gondolom, hogy a kanadai katolikus szülők maguk sem különösebben katolikusok” – mondta. „Ez is része annak, amiért kihívást jelent a megtartás.”
A katolikus iskolák és plébániák szerepet játszhatnának a hit továbbadásának segítésében, de „nem sok integráció történik e különböző intézményi terek között, minden igyekezetük ellenére” – mondta. „És szerintem ez gyengíti a helyzetet.”
Az egyik kihívás a plébániákon dolgozó ifjúsági munkatársak hiánya a protestáns egyházakhoz képest, ahol sok egyház ifjúsági lelkipásztorokat alkalmaz, hogy tinédzserekkel foglalkozzanak, ami egyes protestáns egyházakban elősegíti a magasabb megtartási arányt.
„Úgy gondolom, ez részben megmagyarázza, hogy a katolikusok miért veszítenek több embert, mint a protestánsok” – mondta Thiessen.
Mivel a megtartás szempontjából nagy különbséget jelent a személyes kapcsolat valakivel, például egy ifjúsági munkatárssal, ez kulcsfontosságú elem – mondta Thiessen. „A jelenlegi infrastruktúra nem támogatja ezt” – mondta.
Ez a cikk először a [Canadian Catholic News](https://canadiancatholicnews.ca/canadian-catholics-retain-identity-more-than-u-s-catholics-but-decline-in-practice-is-similar/) oldalán jelent meg, és engedéllyel, átdolgozásokkal közöljük újra.
