12 tudnivaló XIV. Leó pápa franciaországi látogatása előtt

XIV. Leó pápa szeptember 25. és 28. között három francia várost keres fel: Párizst, Lourdes-t és Metzet. Többek között fiatalokkal, kormányzati tisztviselőkkel, betegekkel és bevándorlókkal találkozik. Az utazás során a mesterséges intelligenciától a bevándorlásig és a franciaországi katolikus Egyház mai helyzetéig számos témáról lesz szó.

Íme 12 tudnivaló az utazásról és Franciaország gazdag katolikus történelméről:

1. Leó lesz a harmadik hivatalban lévő pápa, aki Párizsba és Lourdes-ba is ellátogat.

Ferenc pápa három francia városba – Strasbourgba, Marseille-be és a korzikai Ajaccióba – tett látogatást, Párizsba és Lourdes-ba azonban soha nem jutott el. Leó Szent II. János Pál és XVI. Benedek után a harmadik hivatalban lévő pápa lesz, aki mindkét nevezetes katolikus helyszínt felkeresi.

XVI. Benedek 2008 szeptemberében, a lourdes-i jelenések 150. évfordulója alkalmából tett látogatást. A forrás ezt a leghosszabb lourdes-i pápalátogatásként, négy napos ott-tartózkodásként írja le.

Szerkesztői pontosítás: a [Szentszék hivatalos programja](https://www.vatican.va/content/benedict-xvi/en/travels/2008/documents/trav_ben-xvi_francia-program_20080912.html) szerint a teljes franciaországi út tartott szeptember 12–15-ig; XVI. Benedek szeptember 13-án érkezett Lourdes-ba, és 15-én távozott.

2. A pusztító tűzvész óta először tartanak pápai liturgiát a Notre-Dame-ban.

Szeptember 25-én Leó pápa azzal kezdi franciaországi apostoli útját, hogy ünnepélyes vesperást vezet a papság, a megszentelt életet élők és a papnövendékek részvételével a párizsi Notre-Dame-ban.

Hét évvel a székesegyház huszártornyát és tetőszerkezetét elpusztító, 2019-es tragikus tűzvész után ez az esti ima lesz az első pápai liturgia a helyreállított gótikus boltozatok alatt.

A párizsi Notre-Dame székesegyház. Fotó: Mistervlad/Shutterstock.

3. XIV. Leó pápa a párizsi Concorde téren mutat be szentmisét.

A teret egy király tiszteletére Place Louis XV néven alakították ki. A francia forradalom alatt Place de la Révolution lett a neve; itt végezték ki XVI. Lajost, Mária Antóniát és több mint ezer más embert. A nemzeti megbékélés gesztusaként 1795-ben nevezték át Place de la Concorde-ra, azaz az „Egyetértés terére”.

Párizs legnagyobb köztere több mint 20 acre, vagyis mintegy 8 hektár területű.

4. Krisztus szent köntösét is bemutatják a pápalátogatás egyik eseményén.

A pápa szeptember 25-én ifjúsági imavirrasztáson vesz részt a Párizstól északra fekvő Saint-Denis-ben, a Stade de France stadionban. Több mint 80 000 francia fiatal jelentkezett az eseményre.

Az esemény végén közszemlére teszik Krisztus köntösének ereklyéjét. A forrás szerint ez lesz az első alkalom, hogy egy pápa jelenlétében mutatják be a Szent Köntöst: azt a ruhadarabot, amelyet a hagyomány szerint Krisztus szenvedése idején viselt, és amelyet a Saint-Denys-bazilikában őriznek.

A különleges ereklyét rendszerint ötvenévente, illetve rendkívüli alkalmakkor mutatják be. Az eredeti cikk az előző alkalmat 2023-ra teszi. A beszámoló szerint az ereklyét szigorú biztonsági intézkedések mellett szállítják a bazilikából a stadionba; a cikk körülbelül 3,7 mérföldes, azaz 6 kilométeres távolságot említ.

Szerkesztői pontosítás: az ereklye őrzési helye az argenteuil-i Saint-Denys-bazilika, amely nem azonos a saint-denis-i bazilikával. Az [ereklye hivatalos honlapja](https://saintetunique.com/le-programme/) 2025. április 18. és május 11. közötti ünnepélyes bemutatást is dokumentál; ezért a forrás 2023-as „legutóbbi alkalom” adata téves. A cikkben említett szállítási távolságot nem tekintjük ellenőrzött adatnak.

A Stade de France története is figyelemre méltó: az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra épült, és itt rendezték a döntőt, amelyben Franciaország 3–0-ra legyőzte Brazíliát, megszerezve első világbajnoki címét. A 80 000 férőhelyes stadionban most futballindulók helyett szent énekek hangzanak majd fel. A francia futball dicsőségének történelmi helyszínén ezúttal 80 000 fiatal zarándok tart gyertyát és imádkozik a pápával.

5. Leó ott imádkozik, ahol a Szűzanya megjelent Szent Bernadettnek.

A Szentatya első lourdes-i programja szeptember 26-án esti imádság a massabielle-i jelenési barlangnál, a világ egyik legismertebb Mária-jelenési helyén.

Szeptember 27-én a lourdes-i Szűzanya kegyhelyén ő vezeti a rózsafüzért és a Mária tiszteletére tartott fáklyás körmenetet is.

A vasárnapi szentmisét a kegyhely füves térségén, a prairie-n mutatja be. Ez a tágas, nyílt rét a Gave folyó túlpartján, a jelenési barlanggal szemben található.

A lourdes-i lelkületet különösen kifejező találkozásként a Szentatya felkeresi az Accueil Notre-Dame munkatársait és az ott tartózkodó betegeket. Ez a kegyhely egyik olyan fogadóintézménye, amely beteg vagy fogyatékossággal élő zarándokokat lát vendégül.

Amióta a 14 éves Szent Bernadett 1858-ban meglátta a Szűzanyát, több mint 200 millió zarándok kereste fel a massabielle-i barlangot. A több mint 7000 bejelentett gyógyulás közül a forrás szerint 72-t ismert el az Egyház csodaként, a szigorú orvosi vizsgálat nyomán tudományosan megmagyarázhatatlannak minősítve őket.

6. A francia zarándokoknak nem lesz szükségük fordításra, amikor XIV. Leó pápa megszólal.

A Szentatya könnyedén beszél franciául. Apai ágon francia felmenői vannak; korán elmélyült a nyelvben, és 15 évesen már középiskolai osztálytársait korrepetálta Michiganben. Ágoston-rendi általános elöljáróként éveken át tartott beszédeket a francia nyelvű Afrikában. A Chicagóban született pápa így egész életén át csiszolt nyelvtudással és a francia lelkiség mély szeretetével érkezik Franciaországba.

7. Franciaország Lisieux-i Szent Teréz szülőföldje.

Lisieux-i Szent Teréz szeretett francia sarutlan kármelita apáca, akit „Kis Virágként” is ismernek. Mindössze 24 évesen halt meg, és Szent II. János Pál 1997-ben egyháztanítóvá nyilvánította.

Leó pápa útja során magánlátogatást tesz a lourdes-i klauzúrás kármelita apácák kolostorában.

8. Franciaország „az Egyház elsőszülött leánya” címet viseli.

Franciaország azért kapta a „la fille aînée de l’Église”, vagyis „az Egyház elsőszülött leánya” címet, mert I. Klodvig frank király 496 körül Reimsben megkeresztelkedett. Így a Frank Királyság lett az első jelentős nyugati királyság, amely a pogányság vagy az arianizmus helyett a katolikus igazhitűséget fogadta el.

9. A pápák közel hetven évig Franciaországban éltek.

Az avignoni pápaság idején, 1309 és 1377 között hét egymást követő – kivétel nélkül francia – pápa Róma helyett a dél-franciaországi Pápai Palotából kormányozta az egyetemes Egyházat, mígnem Sienai Szent Katalin is hozzájárult ahhoz, hogy XI. Gergely pápa visszatérjen az Örök Városba.

10. A Csodásérem Párizs szívéhez kötődik.

1830-ban Szűz Mária megjelent Labouré Szent Katalin novíciának a párizsi Rue du Bac kápolnájában, és megmutatta neki a Csodásérem mintáját. Néhány év alatt több millió példányt osztottak szét belőle. Az érem ma is az egyik legelterjedtebb, hívek által viselt szentelmény az egyetemes Egyházban.

11. Két francia szerzetes ismeri a Chartreuse titkos receptjét.

A híres Chartreuse gyógynövénylikőrt a Grenoble közelében található Grande Chartreuse monostor karthauzi szerzetesei készítik. A forrás a készítés kezdetét 1737-re teszi, és 130 gyógynövényből, más növényből és virágból álló titkos receptről ír.

Szerkesztői pontosítás: az eredeti cikk alcíme két, törzse három szerzetest említ. A [gyártó hivatalos történeti oldala](https://www.chartreuse.fr/en/story/) két receptőrzőről ír. Ugyanez az oldal az 1737-es évhez a kézirat Grande Chartreuse-ba kerülését, az elixír rögzített összetételéhez pedig 1764-et kapcsolja.

12. Egy bencés szerzetes segítette a champagne-i borkészítés tökéletesítését.

Dom Pierre Pérignon, a 17. századi francia bencés szerzetes, a hautvillers-i apátság pincemestere jelentősen hozzájárult a borkészítés fejlődéséhez. Az eredeti cikk neki tulajdonítja a vastag falú palackok, a parafadugók és olyan házasítási módszerek kidolgozását, amelyekkel megelőzhető lett volna a palackok szétrobbanása, és amelyek a modern pezsgőkészítés alapjait teremtették meg.

Szerkesztői pontosítás: a [Comité Champagne történeti összefoglalója](https://www.champagne.fr/en/about-champagne/champagne-and-its-history) Pérignon meghatározó szerepét elsősorban a szőlőfajták tudatos házasításában emeli ki. A [Champagne-házak szövetségének részletes története](https://maisons-champagne.com/en/encyclopedias/champagne-guest-book/before-sparkling-champagne/before-the-wines-of-champagne-became-sparkling/article/the-seventeenth-century) szerint nem ő találta fel a parafadugót; a palack feltalálását is utólag tulajdonították neki. Ezeket ezért nem közöljük bizonyított találmányaiként.